1. <szilárd anyagot> éles eszközzel több részre választ. dohányt, fát vág. | <kisebb darabot> ilyen módon leválaszt valamiről. vág egy szelet kenyeret. | <hajat, körmöt> éles eszközzel megrövidít. | <tyúkszemet> éles eszközzel eltávolít. | <szálas növényt> a tövéről kaszával v. más éles eszközzel folyamatosan lemetsz. | ▸ útját vágja valakinek, valaminek | tn <éles eszköz> szilárdabb anyagba könnyen be tud hatolni, és azt részekre tudja választani. jól vág a késem; ollóval a szövetbe vág; ▸ jól vág a nyelve ▸ vág az esze

2. (tn is ) <éles eszköz(zel) > nyílást, rést hoz létre valamin, valamiben. ajtót vág a falba; a csákány léket vág a jégen; ▸ utat vág valakinek, valaminek valamiben | műsz levág, kiszab, kivág. lemezt vág. | film <filmet> vágással véglegessé alakít. | (tn is ) <éles eszköz(zel) > sebet hoz létre valamin, valakin. eret vág; az ujjamba vágtam; ▸ valakinek az elevenjébe az eleven húsába vág | (t. n. is ) éles eszközzel öl <kül. fogyasztásra való háziállatot>. csirkét vág.

3. (t. n. is ) <éles tárgy, gyak. ruha széle, varrása> kellemetlen, fájó nyomást okoz. hónaljban vág a kabát.

4. <éles, hegyes tárgyat> erős lendülettel valamibe behatolni késztet. bicskáját a fába vágja.

5. hirtelen nagy erővel dob, lök. földhöz vágja a poharat. | ▸ valakinek a fejéhez a szemébe vág valamit | biz hanyag, hetyke v. heves mozdulattal vhova tesz, lök. fejébe vágja a kalapját. | ▸ zsebre vág | ▸ valamibe, vhova vágja magát

6. (tn is ) erős lendülettel üt, csap. pofon, nyakon, fejbe vág valakit; a lovak közé vág. | nép ver, csapkod. a zápor vágja az ablakot. | tn <csapadék, szél, por> nagy erővel verődik, csapódik valakihez, valamihez. arcába vág a hó.

7. tn ▸ szemével valakire, valaki felé vág

8. tn hirtelen elhatározással vmerre indul, ill. eltér. az erdőnek vágott; ▸ elébe eléje vág valakinek, valaminek

9. tn ▸ szavába, beszédébe vág valakinek

10. tn vhova illik, tartozik. szakmájába vág ez a kérdés; a kalap nem vág a ruhámhoz. | tn biz összeillik, rendben van. a számadásban minden vág.

11. biz <valamilyen arckifejezést> ölt. valamilyen arcot, pofát vág; grimaszt vág.

12. biz | fennakadás nélkül, folyamatosan mond. vágja az évszámokat. | nagyon ért, ill. jól tud valamit. vágja a matekot.

[ fgr ]

<igei jelentésnek személy, idő, mód megjelölése nélküli megnevezésére.> írni, ülni.

1. aminek részei, egyedei, szálai stb. (a területhez viszonyítva) igen közel vannak egymáshoz. sűrű erdő, haj, szövet; sűrű vasúthálózat; sűrűn lakott terület. | aminek elemi részecskéi (viszonylag) nagyon közel vannak egymáshoz; tömör. sűrű faanyag, köd; ▸ sűrű levegő ▸ sűrű a vére ▸ olyan sűrű, hogy harapni vágni lehetne | sok szilárd részt tartalmazó <folyadék>. sűrű leves. | ritk mély, nagy. sűrű sötétség, csend.

2. olyan <jelenség>, amelynek mozzanatai, elemei nagyon közel vannak egymáshoz, és gyorsan követik egymást. sűrű eső; sűrű pelyhekben hull a hó. | egymást gyorsan követő <cselekvések, események (sora) >. sűrű villámlás.

3. biz izmos, erős (rendsz. alacsony, zömök) személy, kül. (fiatal) férfi. odajött egy sűrű fickó.

1. ▸ valaminek a sűrűje ▸ az élet sűrűje

2. sűrű erdő, bozót, erdő mélye. a sűrűben bolyong.

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. ahhoz hasonló, azzal többé-kevésbé egyező. nézd, olyan ruhát veszek; olyan, mint a méz. | ▸ , de olyan is olcsó, de olyan is! | ▸ olyan nincs | ▸ ilyen , olyan hol ilyen, hol olyan baja van.

2. biz | nagyon nagy, nagyon jó stb. olyan szerencsém volt! | ▸ olyanabb valakinél, valaminél

3. <rendsz. hangsúlytalanul:> afféle. olyan se jó, se rossz.

4. ▸ valami mint olyan a hűség mint olyan ...

5. (hsz-szerűen) | olyan (nagy) mértékben, annyira. ne olyan hangosan! | <felkiáltásban:> nagyon. olyan jól esett!

6. (hsz-szerűen) <szn előtt, hangsúlytalanul:> kb. lehet olyan másfél mázsa.

[←oly¹ ]

1. fogát belemélyeszti valakibe, valamibe. almába harap; valakinek a lábába harap. | harapós természete van. a kutyánk harap. | tréf bántja az embert. ne félj, nem harapok! | ▸ ajkába szájába nyelvébe harap | hal <hal> pedzi a horgot. most nem harapnak a csukák. | ▸ harap valamire nem harapott a témára.

2. ts fogával tép(ve eszik) valamit. harapja a kenyeret. | ( -t ragos hat-val is ) így valamennyit leharap valamiből. egyet v. egy jót harap a körtéből. | ts biz sietve eszik valamit. harapjunk valamit! ▸ olyan sűrű, hogy harapni lehetne

[?fgr ]

<igei jelentésnek személy, idő, mód megjelölése nélküli megnevezésére.> írni, ülni.

1. < (idő)határozói mellékm kötőszavaként:> ahogy(an), amint, amikor. egy hétre rá, hogy megjött, ment is vissza.

2. <kérdő alakú ált névm-sal:> ahogy(an). megcsinálták, ki hogy tudta.

1. <állítm nélküli válaszban, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val, annak kif-ére, hogy a mód, ill. a körülmények esetenként változnak.> [jól megy a munka? ] mikor hogy!

2. ▸ hogy, hogy nem hogy, hogy nem, elveszett.